Ritkán fotózok analóg géppel. Egy analóg labor fenntartására egyébként sem alkalmas az otthonom, mégis megélhetem némileg az analóg fotózás varázsát a cianotípiával.

A cianotípia („kéknyomat”), archaikus fotográfiai eljárás, amely hasonló a normál analóg fotóhoz, de itt a fényérzékeny anyag csak ultraviola fényre exponálódik, ami lehetővé teszi, hogy simán, lámpafénynél dolgozzon vele az ember. Én Gábor Béla workshopján sajátítottam el az alapjait, és rögtön beleszerettem. Már maga a negatív elkészítése is sok izgalmat rejt. Aztán jön a labor és a rengeteg pancs, a nyomatok pedig utólag is sötétednek, érnek, soha nem lehet tudni pontosan milyen lesz a végeredmény. Jó alkalom a kísérletezésre, különféle oldatokban a képeknek más és más részletei tűnnek elő és válnak markánssá, megváltoztatható a színárnyalat, a kész nyomaton pedig jól érvényesül a papír saját textúrája, anyagszerűsége. Minden egyes példány egyedi darab, sosem lehet kétszer ugyanolyat készíteni…

One Reply to “Cianotípiák”

Comments are closed.